
Magyarországon gyakran később diagnosztizálják a daganatos betegségeket, mint az Európai Unió más országaiban, emiatt kisebb a gyógyulás esélye – mondta a Magyar Nemzetnek az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője.
Bodoky György a lap csütörtöki számában hangsúlyozta: a daganatok késői felismerése miatt a hosszú távú gyógyulást inkább eredményező sebészi beavatkozások már nem jöhetnek szóba, ezért az állam jelentősen többet költ a daganatos betegek gyógyszeres kezelésére, mint az EU egyéb országai. Egy onkológiai kezelés akár öt másik beteg sebészeti ellátásával megegyező összegbe is kerülhet – emlékeztetett a szakember.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) szerint az egészségügyben dolgozók egzisztenciális biztonsága mellett hangsúlyozni kell a betegbiztonság fontosságát is. Fontos, hogy az ehhez szükséges költségvetési forrás mindig, kiszámíthatóan rendelkezésre álljon.
A betegbiztonság garantálásának érdekében a ReSzaSz kéri az összes parlamenti pártot, hogy támogassák javaslatunkat, miszerint az egészségügyre fordított közkiadások minimuma az Alaptörvényben legyen meghatározva. Megvizsgálva a Magyarországhoz hasonló adottságokkal és múlttal rendelkező szomszédos országok GDP arányos egészségügyi közfinanszírozási adatait, illetve a magyar egészségügy jelen finanszírozás melletti teljesítményét, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) azt javasolja, hogy az egészségügyre fordítandó, Alaptörvényben rögzített minimum közkiadás a mindenkori nemzeti össztermék 6 százalékának megfelelő összeg legyen.
A betegség megelőzésének van néhány alapelve, amelyeket egészen fiatal kortól érdemes megszívlelni, majd ennek megfelelően időnként oda kell figyelni testünkre, és megvizsgálni.
Megszívlelendő alapelvek
Makacsságból nem fordulnak orvoshoz hereproblémájukkal a férfiak. 99 százalékra emelné a hererák 5 éves túlélési esélyét a korai diagnózis, a férfiak mégsem törődnek a tünetekkel.
Noha szinte azonnal megérzik az elváltozásokat heréjükben, sok férfi mégis vár az orvoshoz fordulással, ami pedig csökkenti a gyógyulás esélyét.
Dr. Jay Raman urológus szerint a férfiak ilyen viselkedése részben macsóságból fakad: elhitetik magukkal, hogy nincs semmi baj. Ehhez adódik hozzá a tény, hogy rendkívül érzékeny területről van szó, ráadásul sokan szégyellik az ilyesmit feltárni még az orvosnak is. Sőt mikor már diagnosztizálták a betegséget, vannak, akik inkább nem vállalják az egyébként életmentő műtéti beavatkozást.