Az élet legnagyobb ajándéka az egészség

Személyes konzultáció : Hétfőtől Vasárnap - 8-tól 20 óráig
  Kapcsolat : +36 30 220 3399        

rákgyógyszer

Méhnyakrák: nem elég a szűrés?

A méhnyakrákos daganatok kialakulásának megelőzése sokszor annak ellenére is gondokba ütközik, hogy az érintettek korábban rendszeresen jártak citológiai szűrésre. A szakember szerint van megoldás a rendszerszintű problémára.
Világszerte a méhnyakrák a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta, minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezren halnak meg a betegség következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban diagnosztizálják a rákot, de ma már a huszonévesek körében sem ritka. Kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, valamint az azzal együtt járó HPV-fertőzés.
Ha a szervezetben jelen van a vírus, attól még senki sem betegszik meg automatikusan méhnyakrákban. Probléma akkor adódhat, ha a magas kockázatú vírustípusok hosszú időn keresztül maradnak a szervezetben. Ekkor a méhnyak sejtjei nagy eséllyel kezdenek rosszindulatú átalakulásba, amelynek végső állomása a méhnyakrák kialakulása. A problémát időben felismerve az orvosoknak még bőven marad idejük, hogy elejét vegyék a daganat kialakulásának.

A citológiai vizsgálat korlátai

Az elmúlt évek szakirodalmi adatai azt mutatják, hogy a méhnyakrák az esetek 24-32 százalékában olyan nőknél alakul ki, akiknek citológiai szűrése negatív eredményű. A rendszeres citológiai vizsgálat érzékenysége ugyanis nem 100 százalékos, több apró hibalehetőséget is tartalmaz, így nem jelent teljes védelmet a méhnyakrák ellen. Ugyan a méhnyakrákos esetek döntő többségét a humán papillómavírussal való tartós fertőzöttség okozza, de magát a HPV-t a citológiai vizsgálat nem mutatja ki.
Magyarországon Medserv+ néven kifejlesztettek egy olyan komplex szűrést, amely segítségével szinte teljes biztonsággal megelőzhető a méhnyakrák. Ez a kombinált szűrővizsgálat ugyanis a lehető legkevesebb hibalehetőséggel vizsgálja a méhnyakrák kialakulásának okát, a HPV-fertőzöttséget is.
A magyarországi méhnyakrákos halálozási adatok 2-3-szor rosszabbak a nyugat európai – elsősorban a skandináv – országok hasonló adatainál: hazánkban évente 1000 körüli új megbetegedés és 400 körüli haláleset fordul elő. A riasztó statisztikán legradikálisabban a szűréseken való nagyobb részvétellel lehetne javítani, de mivel a méhnyakrákos megbetegedések egyharmada olyan nőknél alakul ki, akik rendszeresen járnak szűrésre, így a szűrés metodikáján kellett változtatnunk. A méhnyakrákok 95 százalékát a humán papillómavírus magas rizikójú törzsei okozzák, ezért a ma már általánosan alkalmazott citológiai szűrést ki kellett egészítenünk a HPV-szűréssel is. A citológiai alapú szűrés 70 százalékos biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, vagy rákmegelőző állapotot, a HPV DNS-alapú szűrése viszont 99 százalékban akkor is kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, ha az még sejtszinten nem is okozott elváltozást – mutatott rá Dr. Járay Balázs patológus, a komplex szűrési eljárás alapítója.

A felesleges műtétek is elkerülhetők

Herman Zsuzsanna 37 éves beteg a második gyermek vállalása miatt kereste fel a nőgyógyászát 2014 januárjában. Az elvégzett rákszűrés eredménye negatív lett. 2014 végén a beteg elkezdett erősen vérezni, amelyre vérzéscsillapítót és antibiotikumot kapott, majd egészségügyi küretet végeztek el nála. Ezt követően derült ki a pontos diagnózis: a méh adenosquamosus carcinomája, azaz méhnyakrák, amely igazolhatóan HPV-fertőzés következtében alakult ki. 2015 januárjában a beteget megműtötték, méhét és petefészkeit is eltávolították, de 2015 szeptemberében a daganat a hüvelyben kiújult, a beteg jelenleg sugárkezelést és kemoterápiát kap.
Forrás: hazipatika.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.